Itt egy új kezdés ideje.
Úgy gondoltam az első bejegyzésben megmagyarázom, hogy miért költözöm el. Nehéz dolog ez nekem, ugyanis valamilyen oknál fogva olyan személyiséget kaptam, aki hihetetlenül tud kötődni a tárgyaihoz, és bár a honlap nem egy kézzelfogható tárgy, mégis olyan mintha az egyik plüssmacim lenne. Egy olyan plüssmaci, ami már nagyon rég óta a barátom, pontosan 2006.08.13 óta. Hihetetlen, ugye? Több mint 7 éve. Ez alatt rengeteg minden történt velem és a honlappal is, így nehéz ezt a macit egy dobozba rakni.
Nem is tudom, hogy meséltem e róla valaha, de az első témám a W.I.T.C.H. volt, bizony ám, ezért hoztam létre a honlapot. Aztán valamiért tündéres honlap vállt belőle, ahol tündéres képekkel, versekkel, könyvekkel foglalkoztam. Aztán átváltott egy szerényebb fajta animés oldallá, ahol pár kedvencemmel foglalkoztam. Aztán egy idő múlva kezdtek becsúszni a személyesebb bejegyzések és először animés+személyes honlap lett, majd 2010.12.30-án megszületett a mai Float. Úgy látszik mindig ilyenkor év vége felé szeretek változtatni. Szóval igen, már régóta tagja vagyok a gportalos közösségnek. Amikor Kata,Viki, Niki majd Holland is elköltözött komolyan fontolóra vettem, hogy nekem is mennem kellene, de egyszerűen még nem éreztem azt, hogy itt az idő, úgy gondoltam, hogy ha most mennék, akkor csak a többiekért tenném. Viszont egyik nap mikor már rég nem gondolkodtam a költözésen bevillant, hogy olyan érzésem van ezen a honlapon, mintha egy kicsi ágyon feküdnék és nem tudnék egy rendeset nyújtózkodni, mert lelóg minden végtagom. Tudom, kicsit furcsa vagyok, de hmmm.... ez van. Ez nem pár napja volt, hanem pár hete, de nem volt időm rendesen megcsinálni ezt a költözést meg gondoltam, hogy még alszok rá egyet. Hát aludtam és még mindig így érzem, szóval itt az ideje menni.
Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett a magyarázkodás, de szerettem volna leírni rendesen.
Nagyon várom már ezt az újrakezdést. Nem tudom megmondani nektek, hogy lesznek e változások a bejegyzésekkel kapcsolatban, nem akarom semmilyen korlát közé szorítani magamat. Egyenlőre csak azt tudom, hogy ez egy friss, fehér, ropogós kezdet, amitől inspiráltabbnak és tisztábbnak érzem magam. Igen, még mindig furcsa vagyok...
Legyünk továbbra is együtt furák :)!
Lizy
