2015. február 14., szombat

Plasztika III.




Előző bejegyzéseimben többször megemlítettem a plasztika kipakolásomat. Aztán megkérdeztelek titeket, hogy szeretnétek e hallani s látni róla, és a válasz igen volt, szóval íme, itt jön.

Azért örülök, hogy érdekel titeket a dolog, mert nagyon sok embertől, köztük a családtagjaimtól is állandóan azt hallom, ha az egyetemi feladatokra terelődik a szó, hogy "Ó, én ezt úgyse értem!".... és én nagyon szeretném eloszlatni ezeket a tévhiteket. Azokat a tévhiteket, amiket az emberek a művészeti egyetemekről táplálnak magukban. Először is szögezzük le, hogy én alkalmazott művészetet tanulok, tehát remélhetőleg emberekkel, embereknek, emberekért fogok dolgozni, és ebből adódóan ez nem egy érthetetlen szakma. Ha valaki szuverén festőnek tanul a Képzőművészeti Egyetemen, ott megértem, ha az előbb idézet mondat elhangzik, ott ugyanis tényleg egy teljesen más világról beszélünk. De az én szakmám olyan dolgok létrehozása, amelyek folyamatosan körülvesznek minket: plakátok, meghívok, arculatok, logók, könyvek és még nagyon sok minden, nem akarom ennyire lekorlátozni a szakmát, csak tény, hogy ezek a legáltalánosabbak. Szóval semmi "elszállt művészkedés".
Na és ehhez úgy jön az én plasztika kipakolásom, hogy a plasztika tantárgyunk az úgymond "legelvontabb" tantárgyunk, tehát talán ha ezt bemutatom nektek és ez is érthetővé válik, akkor elhiszitek nekem, amit mondok :).

Nagyon fontos tantárgyunk a plasztika, az első két félév kötelező, a harmadik és negyedik félév választható. Én jó sok gondolkodás után felvettem a Plasztika III-at és milyen jó, hogy megtettem. Azért gondolkodtam ilyen sokat, mert az előtte lévő félévben gipsz tárgyakat csináltunk, ami valami olyan iszonyatos munka volt és sokszor nekem olyan szenvedést okozott, amit a mai napig nem felejtek el.
Na, de térjünk végre a 3. félévre. Ez a Torzó félév. Ami annyit tesz, hogy az összes feladatunk valamiféle torzó (mily meglepő!). Egy óránk úgy telik, hogy kapunk egy stúdiumfeladatot és azt kell megoldanunk agyagból. Elvileg 4 órán belül, gyakorlatilag inkább 2, ugyanis 1 óra elmegy az értékeléssel és 1 óra a feladat kiadásával, a beszéddel. Viszont a stúdiumfeladatokon kívül van 3 féléves feladatunk, ami az Embertorzó, a Rovartorzó és a Szakmatorzó. Azt hiszem úgy tudom legjobban elmagyarázni, ha megmutatom, hogy én miket csináltam.

Szakmatorzó
Azt hiszem ez a legnehezebben megérthető. Tulajdonképpen mindenki a saját (leendő) szakmájáról kell, hogy készítsen egy torzót, ugyanis ugye vannak nálunk építészek, formatervezők és grafikusok. A saját szakmád és a te kapcsolatodat kell, hogy vizsgáld, illetve az egész szakmád felépítését, jelentőségét ...stb. Nagyon nagyon sok oldalról meg lehet ezt közelíteni. És hogy lássátok, hogy az enyém mennyire nem bonyolult, ím a magyarázat: annak, amit itt láttok nincs mögöttes tartalma, nincs megfejetendő kérdés vagy válasz. Az én munkám egy kép, ami a feladat kapcsán megjelent a fejemben és amit végül megjelenítettem, ennyi. A feladat kiadása közben/után megjelent ez a fejemben elég tisztán és érthetően és én ezt szerettem volna megcsinálni. Nem titkolom vagy titkoltam, hogy nincs mögöttes tartalom és nem gondolom, hogy e miatt veszítene az értékéből, sőt. Volt  konzultáció a készülő torzókról a félév folyamán és én el is mondtam a tanárunknak, hogy ez a célom és teljes áldását adta, mondta, hogy így is lehet és végül a jegyem is jeles lett. Ezt mind azért mondom el, mert sokszor lehet az a érzet a mai művészettel kapcsolatban, hogy a kirakunk valamit, ami mögött valami nagyon mély, nagyon érthetetlen jelentést sejtetünk és ha kiderül, hogy ez még sincs így, akkor csak egy adag falra hányt csicseriborsót látnak benne. Pedig ez nem így van. Szóval ím az én szakmatorzóm:

Annyit érdemes tudni róla, hogy ez egy összességében A/1-es méretű munka, a bal oldali képen láthatjátok, hogy hozzám képest mekkora. Az egész az elő és hátlappal együtt 12 lapból áll, viszont csak az elő és hátlap A/1 méretű, egyébként 10 összeragasztott A/2 es munkát rejt magában. Az, hogy mi van a lapokon csak azon a kis szakadáson látszik, viszont én az egész A/2-es lapokat kitöltöttem. Hogy mivel? Olyan technikákkal rajzolt felületekkel, amik jellemzőek rám és a munkáimra. Nagyon sok idő volt és egyáltalán nem látszik rajta, de ez nem lényeg. Viszont lefotóztam őket mikor kész lettek, szóval, íme pár belőle:

Az első lap egy sima kalligrafálásnak nem nevezhető írás, kérlek ne olvassátok el, mert sokat hibáztam benne és elválasztottam értelmetlen helyeken az angol szavakat, mert úgy jött ki a sor ;). A második a kézírásom, a harmadik egy drapéria tanulmány-szerű és a negyedik nem tudom pontosan mi, de szörnyen sok idő volt. És ím, ennyi lenne a szakmatorzóm :).

Az volt a célom, hogy mind a 3 torzómat megmutatom nektek ebben a bejegyzésben, de azt hiszem az már nagyon sok lenne és kevésbé felfogható. Így inkább 2 részre szedem és a másik két torzómat a következő posztban mutatom meg.

Remélem, hogy érthető és élvezhető volt, amit írtam. Ha valami mégsem és teljesen unalmas, akkor írjatok egy kommentet és még megállíthattok, hogy még egy ilyet közzétegyek :D. De ha mégse így van, szívesen hallanám a véleményetek. Nem az én munkámmal kapcsolatban, hanem erről az egész tévhites-művészeti egyetemes-modern művészetes-falrahánytcsicseriborsós dologról.

További szép napot mindenkinek!
Lizy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése